Gyengül a forint, meglesz-e az új történelmi mélypont?

Az utóbbi napokban is folytatódott a forintgyengülés, így két hónap alatt már összességében négy százalékkal került lejjebb a hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama. Ez azt is jelenti, hogy a sokáig eseménytelennek ígérkező májusi jegybanki kamatdöntés mégis izgalmakat hozhat. A Monetáris Tanácsnak patikamérlegen kell kimérnie a kommunikációját jövő kedden, ha nem akarja, hogy a tavaly nyáron látott történelmi mélypontra essen a magyar deviza. 

Karnyújtásnyira a mélypont


Az elmúlt napokban látott forintgyengülés után egy hajszálra került az euró árfolyama attól, hogy történelmi csúcsra emelkedjen, már csak a tavaly július elején látott 330,76-os rekordárfolyam van a látóhatáron. A következő napokban pedig akár ez is elérhetőnek tűnik, a kedd délelőtt tapasztalt 327 feletti jegyzéstől már alig egy százalék választja el.

Gyengül a forint, meglesz-e az új történelmi mélypont?


A forint gyengülése az elmúlt napokban gyorsult fel, feltűnő a magyar deviza alulteljesítése. Az utóbbi egy hónapban például 2,2%-kal estünk az euróval szemben, miközben a két legfontosabb régiós versenytárs, a lengyel zloty és a cseh korona megúszta fél százalék alatti leértékelődéssel. Arról egyelőre korai beszélni, hogy a forint elszakadt volna a régiós folyamatoktól, de az világosan látszik, hogy a befektetők elsősorban a magyar devizát "találták meg" az utóbbi napokban.

Gyengül a forint, meglesz-e az új történelmi mélypont?


De mi lehet ennek az oka? Elsősorban továbbra is az MNB monetáris politikája. A jegybank ugyan március végén óvatosan elindult a várt szigorítás felé, de a kamatdöntést követő kommunikáció hangneme csalódást okozhatott a befektetők számára. A döntéshozók ugyanis jelezték, hogy egyszeri lépésről van szó, nem kell kamatemelési ciklusra készülni, negyedévről negyedévre vizsgálják meg, érdemes-e tovább lépni.

A forint gyengülésének időzítése azért is pikáns, mert a Monetáris Tanács jövő kedden tartja májusi kamatdöntő ülését. Elvileg ezen nem várnánk újabb lépéseket, csak egy hónappal később, a júniusi döntés után megjelenő inflációs jelentés publikálásával egyidőben vizsgálhatják felül ismét a kamatkondíciókat.

Kérdés, hogy a jegybank reagál-e bármit is a forint árfolyamára. Elképzelhető ugyanis, hogy a mostani gyengülés épp annak szól, hogy a piac megpróbálja tesztelni az MNB tűrőképességét, meddig tolerálják az euróárfolyam emelkedését.



Ha pedig így van, akkor lehet, hogy kevés lesz az április végén látott "eseménytelen" kamatdöntés a jövő héten, az ugyanis csak tovább bátorítaná a befektetőket, újabb lökést adhatna a forint gyengülésének. Ezzel együtt érdemi monetáris politikai lépés nem valószínű, inkább a közlemény hangvétele lehet szigorúbb, ha a jegybank nem érzi komfortosnak a monetáris kondíciók alakulását. Ha ilyesmi történik, akkor jöhet egy korrekció is az árfolyamban, vagyis újra erősödő pályára állhat a forint.

 

Meddig eshet a forint?


Az alábbiakban hosszabb távú hetes grafikonon vizsgáljuk meg az EURHUF és az USDHUF árfolyamokat, hogy jobban lássuk az elmúlt évek mozgásaiból kirajzolódó technikai képet. Amint az EURHUF grafikonján látjuk: a 200 hetes mozgóátlagról és a hosszú távú emelkedő trendvonalról pattant el északi irányba az árfolyam 2019 tavaszán 313 körüli szinten. Azóta lényegében meredeken esik a forint, egy rövidebb távú emelkedő trendvonalat is átvitt a napokban 325 körül és most 327-nél a 2015 elején kialakult akkori történelmi mélypontot teszteli újra. A forint esésének intenzitását jól jelzi, hogy már a hetes grafikonon is 68-nál jár az EURHUF relatív túlvettségét jelző RSI indikátor értéke (70 felett beszélünk ténylegesen túlvettségről). Amint láthatjuk: az elmúlt években miután ezt a tartományt megközelítette az EURHUF, vagy oldalazás (megálló forintesés), vagy visszasüllyedés (forinterősödés) következett be. Ez tehát afelé mutat, hogy közel lehet a forint mostani esési hullámának vége, esetleges megfordulása. Amennyiben viszont tovább esik a forint (327,5 feletti euró), a tavaly nyáron megjárt 330,8-as szint kerülhet célkeresztbe, illetve afelett az új történelmi csúcs 332 körül (a 2011 végi, a 2015 eleji és a 2018 nyári csúcspontokra húzott emelkedő trendvonal most ott tart).

Gyengül a forint, meglesz-e az új történelmi mélypont?


Az USDHUF árfolyam esetén azt látjuk, hogy tavaly nyár óta beragadt a 274-288-as sávba és az utóbbi hetekben ebből lépett ki felfelé a forint esése és a dollár erősödése nyomán. A következő erősebb ellenállás 295,5-nél húzódik, afelett pedig a kerek 300-as szint, illetve a mindenkori csúcs (történelmi forintmélypont) 302,5-nél kerül célkeresztbe. Amint piros karikákkal berajzoltuk, az USDHUF hetes grafikonján is a relatív túlvettséget jelző tartomány közelébe ért az RSI (69-es szint) így például a 295,5-ös szint érintésével, majd onnan lefordulással az RSI meredek emelkedése is megállna/megfordulhatna.

Gyengül a forint, meglesz-e az új történelmi mélypont?



Miért lehet fontos a forintárfolyam az MNB-nek?


A jegybanknak elvileg nincs árfolyamcélja, ezt folyamatosan hangoztatták az elmúlt években. Ennek ellenére természetesen számára sem érdektelen, mi történik a kurzussal. Ennek fő oka, hogy a tartósan gyenge forint előbb-utóbb az inflációba is begyűrűzik az importtermékek árain keresztül. A jegybank inflációs célkövetése szempontjából pedig az már kézzelfogható hatás, hiszen már jelenleg is a 3 plusz-mínusz egy százalékos cél felső felében van a drágulás üteme. Másrészt az sem jó, ha túl nagy ingadozások vannak az árfolyamban, stabilitási szempontból egy lassú, fokozatos gyengülés is elfogadhatóbb.

Ennyi gyengülés elég lesz?


Ahogy már említettük, annak nincs esélye, hogy az MNB megijedve a forint gyengülésétől kamatot emeljen. A kérdés az lesz, hogy a jövő keddi kommunikációban utalnak-e valamilyen módon a fenti kockázatokra, illetve arra, hogy azokat kezelni szeretnék. Abból ugyanis a piac már ki tudna olvasni egy esetleges júniusi szigorítást, ami elég lehetne ahhoz, hogy forduljon a forint.

Az elemzők véleménye egyelőre megoszlik, de láthatóan őket is foglalkoztatja az MNB tűrőképességének határa. Az elmúlt napokban a Morgan Stanley és az Erste Bank is hasonló megállapításokat tett, szerintük három dolog késztethetné cselekvésre a jegybankot:

  • 330 feletti történelmi csúcson lévő euróárfolyam: láttuk, hogy ettől már csak egy hajszálra vagyunk, viszont, ha most elszalasztják a lehetőséget, akkor utána júniusig sokkal nehezebb lesz beavatkozni.
  • 4 százalék fölé gyorsuló infláció: ez is a határon van, hiszen áprilisban 3,9% volt az áremelkedés üteme. A következő, májusi inflációs adatot az előzetes naptár szerint június 7-én publikálja majd a KSH, vagyis ennek ismerete nélkül kell dönteni.
  • Részben az infláció miatt emelkedő hosszú hozamok: ezen a fronton is elindult valami, de egyelőre csak mérsékelten. Április eleje (vagyis gyakorlatilag a márciusi kamatdöntés) óta a tízéves referenciahozamunk 2,92 százalékról 3,18 százalékra emelkedett, bár menetközben volt 3,3% felet is. Itt nem tudni, hol van az MNB tűréshatára, mi számítana már túl nagy hozamemelkedésnek a szemükben.

 

Vagyis a jelek szerint mindhárom fontos tényező abba az irányba mutat, hogy előbb-utóbb szigorítania kell a jegybanknak, kérdés, hogy az eddig látott fejlemények már elegendők lesznek-e ahhoz, hogy ezt kedden szóban jelezzék.